SOLYMOSSY Sándor: A „vasorrú bába” és mítikus rokonai. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 4. sz. 217–235. GYÖRFFY [GYÖRFFY István]: Erdélyi szász falubilyogok. Néprajzi Értesítő. XIX. évf. (1927) 3. sz. 116–118. SZENDREY Zsigmond: Babonák Szatmár megyéből. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 3. sz. 210–211. LUBY Margit: Babonás történetek. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 3. sz. 206–208. ORIENT Gyula: A köznép gyógyszerei és miszticizmusa. Cluj, 1927 LÁSZLÓ Gyula: Gyermekjáték. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 2. sz. 122–123. (n. n.) Magyar játékok. Ifjú Erdély. V. évf. (1927) 6. sz. 106–108., 7. sz. 126–127., 8. sz. 149–150., 10. sz. 186–187., 11. sz. 209; VI. évf. (1927) 4. sz. 70.; VI. évf. (1928) 11. sz. 210–211; VII. évf. (1928) 2. sz. 35. BERZE NAGY János: A csodaszarvas mondája. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 2. sz. 65–80.; 3. sz. 145–164. SZENDREY Zsigmond: Történeti népmondáink. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz. 143–149.; XXXVI. évf. (1925) 1–6. sz. 48–53.; XXXVII. évf. (1926) 1. sz. 29–35.; 2. sz. 78–86.; 3. sz. 132–138.; 4. sz. 183–187.; XXXVIII. évf. (1927) 3. sz. 193–198. TÉGLÁS Gábor: Népmondák a Firtos aljáról. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 1. sz. 46–48. (n. n.) A Körös és Szamos eredete. [Népmonda.] Brassói Lapok. 1927. 64. sz. KOCSIS Lajos: A vasórú bába. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 1. sz. 53–54. BENEDEK Elek: Kisbaczoni történetek. Nagyvárad, 1927 SZENDREY Zsigmond: Falucsúfolóink. (Típusok és tipikus motívumok.) Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 1. sz. 30–39. IMETS Béla: Muskátaszál s veres cserép. (Székely ballada). Gyergyószentmiklós, 1927 DELLY SZABÓ Géza: Eredeti székely-csángó és kalotaszegi népdalok. I–VI. Cluj–Kolozsvár, 1927 DELLY SZABÓ Géza: Székely, csángó és kalotaszegi népdalok énekhangra zongorakísérettel. I–V. Gutenberg kiadás. Cluj–Kolozsvár, 1927, 1932 SZENDREY Zsigmond: Szatmár megye néphagyományai. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 4. sz. 241–250.; XXXIX. évf. (1928) 1. sz. 27–38. LUBY Margit: Régi feliratok Szatmárcsekéről. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 3. sz. 205. HÁRSING István: Hogy fizet a’ világ ő jó tévőjének? (Népmese Udvarhelyi Szeles János XVIII. sz. kézirataiból.) Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 1. sz. 49–53. HÁRSING István: Az özvegyasszony praktikája. (Népmese Udvarhelyi Szeles János XVIII. sz. kézirataiból.) Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 3. sz. 208–210. KELEMEN Lajos: Bölöni Sikó Miklós erdélyi festőművész ismeretlen önéletrajza. Pásztortűz. 1927. 439–442. GYÖRFFY [GYÖRFFY István]: A belényesi kastélyhoz tartozó javak összeírása. Néprajzi Értesítő. XIX. évf. (1927) 1. sz. 31–34. ERDÉLYI Lajos: Az udvarhelymegyei székelység és a többi magyarság nyelvi kapcsolatai. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 1–2. sz. 14–21.; XXIII. évf. (1927) 3–6. sz. 176–186. KERTÉSZ Manó: Bizony. Magyar Nyelvőr. LVI. évf. (1927) 7–8. sz. 125. BÁTKY Zsigmond: Örmény, Örményes. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz. 215–219. CSŰRY Bálint: Kőkert. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 9–10. sz. 575–576. HORGER Antal: Sajó és társai. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 7–8. sz. 497–502. MELICH János: Doboka. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz. 240–245. PAIS Dezső: Barót. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 9–10. sz. 579–580. |