| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

SOLYMOSSY Sándor: „Kőmíves Kelemenné.” (Népballada-tanulmány.) Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz. 133–145.

SOLYMOSSY Sándor: A székely népballadákról. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 660–668.

SYLVESTER Lajos: Úz-völgyi határőrballada. Művelődés. LVI. évf. (2003) 1. sz. 23.

SZABÓ T. Attila: Balogh Józsi balladáinak változatai. Erdélyi Múzeum. XXXV. évf. (1930) 10–12. sz. 372–373.

SZABÓ T. Attila: A hazai magyar népballadagyűjtés életútja. In: Kallós Zoltán: Balladák könyve. Élő hazai magyar népballadák. Kallós Zoltán gyűjtése. Szabó T. Attila gondozásában. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1970 5–42.

SZABÓ T. Attila: A bárókisasszony balladájának históriája Apor Péternél. Ethnographia. LXXXVI. évf. (1975) 2–3. sz. 368–370.

SZABÓ T. Attila: A bárókisasszony balladájának históriája Apor Péternél. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980 381–384.

SZABÓ T. Attila: Népballadáink életútja. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981 287–198.

SZATHMÁRI István: Hangszimbolika a magyar népballadákban. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve XI–XII. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980 299–331.

SZÉKELY László: A Júlia szép leány... ballada újraértékeléséhez. In: Tüskés Gábor (szerk.): „Mert ezt az Isten hagyta...” Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1986 377–394.

SZENDREY Janka – DOBSZAY László – VARGYAS Lajos: Balladáink kapcsolatai a népénekkel. Ethnographia. LXXXIV. évf. (1973) 4. sz. 430–461.

SZILÁGYI Ferenc: Egy ponyvára került ismeretlen balladaváltozat és tanulságai. Ethnographia. LXXXIX. évf. (1978) 1. sz. 94–105.

SZŐCS István: Selyemsárhajó. Erdélyi Híradó. Kolozsvár, 1999

SZŐCS Lajos: Butyka Imre korondi balladájáról. Honismeret. XXVII. évf. (1999) 2. sz. 32–33.

VARGYAS Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében. III. A „Kőmüves Kelemen” eredete. Néprajzi Értesítő. XLI. évf. (1959) 5–73.

VARGYAS Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében. Ethnographia. LXXI. évf. (1960) 2–3. sz. 163–276.; 4. sz. 479–523.; LXXIII. évf. (1962) 2. sz. 206–259.

VARGYAS Lajos: A magyar népballada és Európa. I–II. Zeneműkiadó. Budapest, 1976

VARGYAS Lajos: Forschungen zur Geschichte der Volksballade im Mittelalter. [Kutatások a népballada középkori történetében.] Acta Ethnographica. IX. évf. (1960) 1–2. sz. 1–88.; X. évf. (1961) 3–4. sz. 241–294.

VARGYAS Lajos: A népballada poétikája és stilisztikája. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve XI–XII. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980 289–297.

VASAS Samu: Egy ballada bölcsőjénél. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 1. sz. 38–39.

VERESS Sándor: Székely népballadák változatai Moldvában. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 2. sz. 159–169.

VIKÁR Béla: Egy ismeretlen székely népballada. Vasárnapi Újság. 1903. 3. sz.

VIKÁR Béla: A „Szűcs Marcsa” balladáról. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 273–290.

VIKÁR Béla: Újabb adatok Szűcs Marcsáról. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 337–345.

VIKÁR Béla: Szűcs Marcsa népballadánk eredete. Borsod-Miskolc Közművelődési Egylet Évkönyve. (1905–1906) 5–48.

VIKÁR Béla: A Julia szép leány népballadánk problémája. Ethnographia. XLIX. évf. (1938) 3–4. sz. 315–327.

VOIGT Vilmos: A magyar népballadák „címei”. In: Pócs Éva (szerk.): Múlt és jelen. Tudományos konferencia a Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének 10 éves jubileumán 2001 szeptember 17–18-án. (Studia Ethnologica Hungarica, V.) L’Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. Budapest, 2004 9–17.

ZÁGONI Attila: Balladák földjén. [Ráduly János kibédi gyűjtései.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 11. sz. 3.

(n. n.) Vallásos néprajzi elemek székely balladáinkban. Csíki Lapok. 1939. 37. sz.

(n. n.) Újfajta Vadrózsa-pör? Művelődés. XXIII. évf. (1970) 7. sz. 4041.