CSŰRY Bálint: Játszi felszólító alakok. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 3–4. sz. 128–129. CSŰRY Bálint: A székely és csángó mondathanglejtés. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 7–8. sz. 249–254. CSŰRY Bálint: A féle használata a Szamosháton. Magyar Nyelv. XXVII. évf. (1931) 1–2. sz. 31–33. CSŰRY Bálint: A moldvai csángó igealakok. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 1–2. sz. 22–30., 5–6. sz. 148–154., 7–8. sz. 256. CSŰRY Bálint: Vár lesz, várt lesz. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz. 236. CSŰRY Bálint: A magbaváló b-je. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz. 236–237. CSŰRY Bálint: A moldvai csángó kicsinyítő képzőkhöz. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 9–10. 300–301. CSŰRY Bálint: A magyar potentialishoz. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 3–4. sz. 99–101. CSŰRY Bálint: Szamosközy és a székely mondathanglejtés. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz. 115. CSŰRY Bálint: Van-e a magyarban orrszájhangzó? Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 5–6. sz. 182–184. CSŰRY Bálint: Az l, r és į nyujtó hatásáról a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 7–8. sz. 222–224. CSŰRY Bálint: Szamosháti palatogrammok. Nyelvtudományi Közlemények. L. évf. (1936) 1–3. sz. 64–70. CSŰRY Bálint: Mássalhangzónyúlás, ikerítődés a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz. 141–151., 7–8. sz. 201–216. CSŰRY Bálint: Mássalhangzónyúlás, ikerítődés a szamosháti nyelvjárásban. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 38.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1938 CSŰRY Bálint: Olyan, ilyen és társai. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 1–2. sz. 40–43. CSŰRY Bálint: Övéké. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz. 339. CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. In: Uő (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. I. Magyar Népnyelvkutató Intézet. Debrecen, 1939 7–21. CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 46.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1939 CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1939 CSŰRY Bálint: A dativus possesivus szerkezet a Szamosháton. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 3–4. sz. 111–112. CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás e ~ é-féle hangjainak története. In: Uő (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. II. Magyar Népnyelvkutató Intézet. Debrecen, 1940 3–14. CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás e ~ é-féle hangjainak története. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 54.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1940 DOMOKOS Pál Péter, ifj.: Még egyszer a felelin-féle igealakokról. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 1. sz. 39–46. DOMOKOS Péter: Lakatos Demeterről. In: Hoffmann István – Kis Tamás – Nyirkos István (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXVIII. Debrecen, 2000 119–128. ERDÉLYI Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1905) 3–4. sz. 332–369. ERDÉLYI Lajos: A feltételes és felszólító módú időalakok a háromszéki nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1906) 1. sz. 77–94. FAZEKAS Tiborc: A csángó nyelvjárás elemeinek nyomai a bukovinai székelyek szókincsében. Magyar Nyelvjárások. XLI. évf. (2003) 149–153. GÁLFFY Mózes: A magán- és mássalhangzók állapota a szindi népnyelvben. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve II. Magyar Népnyelvkutató Intézet. Debrecen, 1940 183–194. GÁLFFY Mózes: A kalotaszegi Magyarbikal népnyelvének névszótövei. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet. Debrecen–Kolozsvár, 1942 90–146. GÁLFFY Mózes: A kalotaszegi Magyarbikal népnyelvének névszótövei. (Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből.) Kolozsvár, 1943 |