GÁLFFY Mózes: A nyelvjárási hátrábbképzett t hangról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IV. évf. (1960) 1–2. sz. 135–139. GÁLFFY Mózes: A moldvai csángó nyelvjárás hangrendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 1. sz. 31–44. GÁLFFY Mózes: A moldvai csángó nyelvjárás mássalhangzó-rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 2. sz. 157–167. GÁLFFY Mózes: A moldvai csángó nyelvjárás fonéma-variáns rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IX. évf. (1965) 2. sz. 257–269. GÁLFFY Mózes: A nyelvjárási feltételes módú igealakok tagadó szós szerkezetének jelentésfejlődéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz. 309–314. GÁLFFY Mózes: Gondolatok a nyelvjárási is a kapcsán. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 69–74. GÁLFFY Mózes: Adalékok a ’szagol’ jelentésű ízlel : bűzöl területi elterjedéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 271–273. GÁLFFY Mózes: Az e fonéma a háromszéki nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVII. évf. (1973) 1. sz. 5–20. GÁLFFY Mózes: A tárgy és a tárgyas szószerkezet a marosmagyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXI. évf. (1977) 1. sz. 58–67. GÁLFFY Mózes: A marosmagyarói nyelvjárás mássalhangzó-rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 1. sz. 31–44. GÁLFFY Mózes: Egyeztetési eljárások a marosmagyarói nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXII. Debrecen, 1979 9–26. GÁLFFY Mózes: Mondatátszövődés a marosmagyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 2. sz. 205–212. GÁLFFY Mózes: Az ismétlés mint mondatszerkesztési eljárás a magyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVII. évf. (1983) 1. sz. 30–40. GÁLFFY Mózes: Az egy és a több birtok viszony birtokos névmással történő kifejezése a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXXXIII. évf. (1987) 4. sz. 433–443. GÁLFFY Mózes: Hely- és időhatározós szószerkezetek a magyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVII. évf. (1993) 1–2. sz. 79–113. GOMBOCZ Zoltán: A magyar mélyhangú į kérdéséhez. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 1–3. sz. 2–9., 7–10. sz. 112–115. HORGER Antal: Nyelvjárási jegyzetek. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 10. sz. 558–566. HORGER Antal: Székelyudvarhelytől Brassóig. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 8. sz. 445–451. HORGER Antal: Király. Magyar Nyelvőr. XXXVI. évf. (1907) 9. sz. 410–415. HORGER Antal: Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátságai. Nyelvtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1909–1910) 3. sz. 275–293., 4. sz. 383–417. HORGER Antal: És, még. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 4. sz. 175–176. HORGER Antal: A magyar nyelvjárások orrhangú magánhangzóinak kérdéséhez. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz. 112–115. IMRE Samu: Az ö-zés típusai nyelvjárásainkban. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 2. sz. 192–197. IMRE Samu: Egy igecsoport néhány szóföldrajzi jellemzője. Magyar Nyelv. LXXXI. évf. (1985) 1. sz. 87–93. INCZE György: A tárgyas és tárgyatlan ragozás a háromszéki nyelvjárás szerint. Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 1. sz. 19–20. IVÁCSONY Zsuzsa: Mondattani és szövegtani vizsgálat a moldvai csángó nyelvjárásban. In: Kinda István – Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2005 308–335. JAKAB László: Adalékok a mezőségi a-zás történetéhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások III. Tankönyvkiadó. Budapest, 1956 131–135. JUHÁSZ Jenő: A denominális -sz > -c névszóképző. Magyar Nyelv. XXIV. évf. (1928) 3–4. sz. 104–108., 5–6. sz. 197–199. JUHÁSZ Jenő: A magyar -ica, -ice kicsinyítő képző. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 5–6. sz. 194–198., 7–8. sz. 268–272. JUHÁSZ Jenő: Az -ësz képzőről. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz. 221–224. |